Történetek.

Ezekből áll mindannyiunk múltja. A sajátjainkat ismerjük, persze mint a kő éleit a víz, úgy mossa az idő el az apró részleteket ezekben is. Azt gondoljuk, azok történetét is ismerjük, akik bizonyos szituációkat velünk élték meg. A tények szintjén talán, de a másik megélései mások lehettek, így az ő fejében a történet lehet más kicsengéssel zárult, tehát ezeket nem ismerhetjük teljesen. Aztán ott van számos olyan történet, amiről fogalmunk sincs, hogy a másikkal történt. Vagy az is lehet, hogy tudunk róluk, de soha nem képzeltük el, hogy milyen érzés lenne, ha ugyanez velünk esett volna meg. Rögtön jobban megértenénk, hogy miért viselkedik bizonyos módon a másik. Talán könnyebb lenne kapcsolódni hozzá, mert esetleg ráébrednél, hogy hasonló érzéseket már megéltél te is.

Ez a hasonlóság pedig erőt ad. Annak az érzését, hogy ‘nem vagyok egyedül’. Más is küzd ezzel. Más is küzd önmagával, az érzéseivel, korábbi tapasztalásaival. Ehhez viszont kérdezni kell, érdeklődni, bizalmat ébreszteni, figyelni és átérezni. A tudat, hogy van, ami közös bennük pedig átsegíthet majd olyan pontokon, amikor nehéz visszatalálni egymáshoz. Minden emberben van legalább egy olyan dolog, ami közös benne és benned vagy a múltatokban. Legyen ez az erőforrás és a horgony a nehéz pillanatokhoz, amikor kicsit eltávolodunk egymástól és amikor a most érzései felülírnák a gondolatot, hogy egyébként mindannyian különböző módokon, de egyformák vagyunk.

A következő pontok segítenek túljutni az érzésen, ha akad valaki, akire neheztelsz valamiért:

1. Válassz egy személyt, aki felé valamilyen okból most nehéz érzéseid vannak.

2. Gondold végig, hogy mik azok a dolgok, ami a köztetek lévő konfliktus forrása.

3. Keress benne olyan tulajdonságokat, amiket értékesnek tartasz és örülnél, ha rád is jellemző lenne.

4. Most pedig alaposan gondold végig, hogy mik azok a dolgok, amikben hasonlóak vagytok vagy hasonló tapasztalatotok van benne.

+1: Ha az utolsó pontot nem sikerül teljesíteni, akkor érdemes azon elgondolkodnod, hogy vajon ismered eléggé a másikat. Érted, hogy mi lehet az, ami őt a tieddel ellenkező álláspontba vagy viselkedésbe helyezte?

A pontok végiggondolása nem arra ösztönöz, hogy a nagy fokú együttérzés mellett ne állj ki saját véleményedért, érdekeidért. Inkább segít abban, hogy kicsit elgondolkozz, hogy vajon az érzéseidből mennyi szól rólad és valójában mennyi a másikról, illetve csökkentheti a benned lévő ellenérzést a másik felé, amiből leginkább te profitálsz majd, hiszen ahogy József Attila is mondta: "jó, ha az ember haragja, nem az embert magát harapja".

R.D.

Instagram: @dorottyarak

kép: saját fotó